Magamról
1992-ban kerültem először kapcsolatba a kalapkészítéssel, amikor már évek óta nem volt kalapos Kecskeméten. A nyolcvanas évek közepén még hárman is dolgoztak a városban, egyikük Warnus Katica női kalapos volt, aki 1985-ben meghalt. A testvérétől, Warnus Annától – aki szerette volna továbbadni ezt a ritka szakmát – sajátítottam el azokat a fogásokat, amelyeket ő is nővérétől tanult. Egy évig rendszeresen tanított a kalapkészítés gyakorlati fortélyaira, majd gyakorlati vizsgát tettem a Vámos Ilona Ruhaipari Szakmunkásképzőben Budapesten.
1993 óta saját Kalapos üzletemben dolgozom, sok egyéni kéréssel, kívánsággal fordulnak hozzám a megrendelők, amit örömmel teljesítek. Készítek nyári csipke alkalmi, vagy menyasszonyi kalapot, táskát, amivel elegánsan meg lehet jelenni a jeles alkalmakkor. Van lehetőség az esküvői kosztüm, ill. alkalmi ruha anyagából is kalapot készíttetni, aminek csak a képzelet szab határt. Itt végre az egyéni elképzeléseimet is megvalósíthatom, természetesen csak akkor, ha a megrendelő nem konkrét kívánságokkal keres meg. Figyelnem kell a divatot, a divatlapokat is, de a legfontosabb azt látni, hogy kinek mi áll jól.
Nagyon sok idős, kispénzű vendégem van. Elhoznak egy-egy húszéves fejfedőt, és egy új árának a harmadáért, negyedéért, a mai divatnak megfelelőt kapnak vissza. Szeretek beszélgetni az emberekkel. Nagyon sokan örülnek a kedves szónak, hálásak, hogy meghallgatják őket.
Jó érzés az is, amikor tudom, hogy egy kalapomat hol fogják viselni. Rendeltek már tőlem Göncz Árpád fogadására, de Mauritiuson tartott esküvőre is. Leginkább az a kedves számomra a kalaposságban, hogy mindig újat, érdekeset, mindig mást csinálok, és soha sem személytelen sorozatokat.